Kinek van igaza?

Mindenkinek és senkinek…

Csak egyetlen Igazság van, az Isteni Igazság, de annak sokféle megnyilvánulási formája jelenik meg rajtunk keresztül.

Az idő adott pontján, a saját fejlődési útján mindenkinek megvan az az igazság, amiben éppen hisz. Vannak igazságok, amelyek egy egész életen át elkísérnek, és vannak, amelyek csak rövid ideig vannak velünk, mert egy tapasztalás, egy megértés új igazságot szül bennünk. Éppen ezért, sose akarj senkit meggyőzni az igazadról, és ne menj bele hitvitákba, mert az fölösleges energiapocsékolás. Megoszthatod az igazságodat, de tudd elfogadni, ha a másiknak más az igazsága éppen, és soha ne bíráld, mosolyogd meg a másik igazságát. Hallgasd meg, és ha nem érzed a magadénak, akkor engedd tovatűnni, de ha megérint, akkor is rostáld meg, és csak azt fogadd be belőle, amit te valóban a sajátodnak érzel.

Mindenkinek megvan a maga fejlődési útja, és ehhez a maga igazsága, ami az útnak azon a pontján, ahol tart számára a legmegfelelőbb. Ha pedig mégsem az a „jó igazság” számára, akkor majd az Élet úgyis elhozza neki azt a tapasztalást, ami felnyitja a szemét arra az igazságra, amit a fejlődése adott pontján meg kell látnia.

Csak az egónak (spirituális egó is!) van szüksége arra, hogy igazad legyen, amely mögött gyakran van önértékelési probléma és/vagy hatalmi játszma. Élj nyugodtan a saját igazságaid szerint, és hagyd, hogy a másik is ezt tegye, de legyél mindig nyitott arra, hogy új igazságok születhessenek benned, mert a „lejárt”, idejét múlt igazságaid csak ellened vannak, nem szolgálnak téged.

Lehet egyszerre neked is igazad, és a másiknak is igaza, még akkor is, ha ez a két „igazság” ellentétes. Tiszteld a másik és a magad igazságát is: ha belülről erősen érzed, hogy az most a helyes igazság számodra, akkor ne hagyd, hogy elbizonytalanítsanak benne, vagy rád erőltessenek egy szerintük igazabb igazságot, de te se akard meggyőzni a másikat a magad igazáról.

Bár csak Egy Igazság van, az idő adott pontján a saját tapasztalásai szerint, és fejlődési útjának megfelelően, az mégis más és más megnyilvánulási formát ölthet mindenkiben. Ha más valaki egy másik igazságot hirdet, ne engedj a késztetésnek, hogy el kezd megvédeni a sajátodat, és támadni a másikat.

Ha a hegy egyik oldalán süt a nap, a másikon pedig felhős az ég, akkor, aki a napos oldalán áll, azt fogja mondani, hogy „Süt a nap.”, míg, aki az ellentétes oldalon áll, azt fogja állítani, hogy „Borús az ég.” Két ellentétes igazság találkozik, és mégis mind a kettőnek igaza van. Ugyanígy van ez az életben is: az igazságod azon alapszik, amit tapasztaltál a múltban és azon, amit éppen megélsz a jelenben. És ez az igazság másnapra akár meg is változhat benned… Igazságaink ugyanis tapasztalásaink révén kialakult látásmódunk „termékei”, és mivel mások a tapasztalásaink, és azokban a megéléseink, ezért lehetnek eltérő és mégis egyszerre helytálló igazságaink.

Mindig az Életre és a Belső Hangra, a Belső Vezetőre hagyatkozz, hogy mi a számodra éppen helyes igazság, és másokat is arra bátoríts, hogy ezt tegyék. Valamint fontos, hogy különbséget tudj tenni az egó hamis igazságai, és Bölcsebbik Éned Valós Igazságai között. Csakis a saját hamis igazságaidat kell megváltoztatnod, a másik igazságának felülvizsgálatáért a másik ember felelős. Elmondhatod neki a te meglátásodat, a te igazságodat, de hagyd meg neki a választást, hogy be akarja-e fogadni, vagy továbbra is kitart a saját igazsága mellett.

Az Igazság egy Forrásból jön, de mégis sokszínű, és ez így van jól… Ne akarj az Egy Igazság tudója, birtokosa lenni, mert az olyan, mintha Istent játszanál…

„Nem a mi dolgunk igazságot tenni, a mi dolgunk csak igazabbá lenni.” (Reményik Sándor)

                                                                                                                                                    Tuboly Beatrix
2014. január 31.

(Felhasznált képek forrása: Pixabay – szabadon felhasználható képek)